Mi az a kondenzációs kazán és hogyan működik?

Mi az a kondenzációs kazán és hogyan működik?

 

A kondenzációs elven működő gázkazánok napjaink legkorszerűbb fűtéstechnikai termékei közé tartoznak. A fosszilis energiahordozókat felhasználó berendezésük közül a legnagyobb mértékben hasznosítja a fűtőanyag energiatartalmát, miközben a legkevésbé terheli a környezetet, így működésen nem csak kiemelkedően gazdaságos, de egyúttal környezetbarát is.

 

Miért jobb a kondenzációs kazán, mint a hagyományos?

2016 előtt még komoly fejtörést okozhatott, hogy hagyományos vagy kondenzációs gázkazánt vásároljunk. A dilemmát az Európai Unió rendeletei oldották fel. A 2016-ban hatályba lépő ún. ERP szabályok előírták, hogy milyen minimális szezonális helyiségfűtési hatásfokkal kell rendelkeznie az EU piacain forgalmazható gázkazánoknak (86 %). Ezt pedig gyakorlatilag csak a kondenzációs kazán teljesíti. Kondenzációs kazánt vásárolni tehát energiatudatos és környezetbarát választás.

A kondenzációs kazánok a hagyományos gázkazánokhoz képest 20%, a régebbi kazánokhoz, illetve a konvektorokhoz viszonyítva pedig akár 30%-os energiamegtakarítást is elérhetnek. Így mindamellett, hogy energiát és pénzt spórolhatunk, csökkentjük az ökológiai lábnyomunkat is. Az Európai Unió pontosan emiatt vezette be a fent említett jogszabályt, ösztönözve ezáltal az unió polgárait a környezettudatos tervezésre.

De hogyan lehetséges, hogy a kondenzációs kazán működése takarékosabb, mint a hagyományos gázkazánoké?

A válasz a kondenzációs kazánok működési elvében keresendő.

A kondenzációs kazán működése:

Alapvetően a gázkazánok a földgáz elégetéséből nyerik a hőt: a földgáz nagyobb részt metánból áll (CH4), ami egyesül a levegő oxigénjével (O2) – majd a reakció során nagy mennyiségű, magas hőmérsékletű hő, égéstermékként pedig széndioxid (CO2) és víz (H2O) keletkezik. 

Az égési folyamat során keletkezett hőt a fűtési rendszer hasznosítja, majd a kéményen vagy az egyéb égéstermék elvezető rendszeren keresztül távozik az égéstermék. A különbség a kondenzációs gázkazán és a hagyományoz gázkazán között a távozó égéstermék hőmérséklete.

Míg a hagyományos gázkazánok esetén a távozó égéstermék hőmérséklete 140-150 C°, az égéstermékkel együtt nagy mennyiségű, magas hőmérsékletű vízgőz is távozik. Ez a vízgőz a kémény falán belülről lecsapódva agresszív, savas kémhatású párát képez. A benne lévő hőenergia elvész, és a kémény anyagát is károsítja.

 

 

 

Mikor ideálisak a kondenzációs gázkazánok működésének körülményei?

• Nem jó, ha a berendezés nagy teljesítménnyel fűt. Ha a kondenzációs kazán nagy teljesítménnyel fűt, akkor magas hőmérsékletű lesz a keletkező égéstermék és nem tud lecsapódni a készüléken belül a pára. Ilyenkor a kondenzációs készülék úgy működik, mint egy hagyományos kazán. Ez esetben a hatásfoka még nem lesz rosszabb természetesen, mint egy hagyományos kazánnak.
• Az ideális körülmények megteremtéséhez célszerűbb alacsony hőmérsékletű fűtési rendszert alkalmazni, ami nagy hőleadó felülettel rendelkezik.

Így például falfűtéssel, padlófűtéssel, vagy a helyesen méretezett radiátoros fűtéssel időjáráskövető szabályzás használata mellett. Ezzel elérhető, hogy a kondenzációs kazán megfelelő alacsony előremenő hőmérséklettel üzemeljen a működési időszak döntő részében.

• A kondenzáció megfelelő működését egyszerűen le lehet ellenőrizni. Ha a kazán működése során az elvezető csövön folyamatosan csepeg a kondenzvíz, akkor a kondenzációs kazán jól működik.

 Mi az a kondenzátum?

A kondenzátum a kondenzációs kazán mellékterméke. A kondenzációs kazán telepítésekor gondoskodni kell a keletkező kondenzátum megfelelő elvezetéséről. Egy átlagos kondenzációs kazán óránként akár 2-3 m3 földgázt is fogyaszthat, ez óránként 3-4 l kondenzátumot jelent. (1 m3 gáz elégetése során, ideális esetben akár 1,5 l kondenzvíz is keletkezik.) Minden kondenzációs kazán tartalmaz kondenzvíz szifont, ezen keresztül a készülék szakszerűen beköthető a csatornahálózatba.

Amennyiben a kondenzációs kazán a csatornahálózat szintje alatt van elhelyezve – például pincében – akkor gondot okozhat a kondenzátum elvezetése. Ezt a problémát egy kis teljesítményű, speciálisan erre a célra készített kondenzvízátemelő szivattyúval könnyen orvosolhatjuk.

Károsíthatja-e a kondenzátum a csatornahálózatot?

Ugyan a keletkező kondenzátum enyhén savas kémhatású, de a mennyisége csekély a háztartási szennyvízhez képest, és a csatornahálózatba egyébként is általában lúgos kémhatású anyagok kerülnek, amelyek semlegesítik ezeket. A szennyvíz lefolyó csöveknél pedig szinte ma már kizárólag műanyag csöveket alkalmaznak, amelyek savállóak, így azok károsodásától sem kell tartanunk.

Károsíthatja-e a kondenzvíz a kazán alkatrészeit?

Természetesen a kondenzációs kazán azon elemei, amelyek érintkezhetnek a kondenzátummal, rozsdamentes acélból, vagy megfelelő műanyagból készülnek.

Égéstermék elvezetés a kondenzációs gázkazánoknál 

A kondenzációs kazán esetén a keletkező égéstermék elvezetés elve hasonló a hagyományos kazánokéhoz, azaz a készülék füstgáz ventilátort tartalmaz, a külső térből szívja a friss levegőt és a füstgázt oda juttatja vissza. Ellentétben a hagyományos kazánok égéstermék elvezető rendszerével, ahol mindkét cső alumínium, a kondenzációs kazánok égésterméke elvezető rendszere ún. Alu/Alu rendszer, ahol a külső cső alumínium, a belső pedig polipropilénből készül. Ez ellenáll az agresszív anyagoknak és mivel kondenzációs kazán esetén a maximális füstgáz hőmérséklet 80 C°, a hőállósági problémák sem jelentkezhetnek.

 Szabályozás

A kondenzációs kazánok ideális működéséhez elengedhetetlen a megfelelő, jellemzően időjáráskövető szabályozás. A kazánhoz csatlakoztatjuk a hozzá kompatibilis külső hőmérséklet érzékelőt és ebben az esetben a szabályozott kondenzációs kazán egy általuk meghatározott függvény (a fűtési jelleggörbe) szerint folyamatosan és automatikusan változtatja a fűtési előremenő víz hőmérsékletét, a külső hőmérséklet alapján. Ha kint alacsonyabb a hőmérséklet, magas hőmérsékletű előremenő vizet állít elő, ha a külső hőmérséklet növekszik, alacsony hőmérsékletű előremenő vizet állít elő.

Időjárás követő szabályzás használatával elérhetjük, hogy a rendszer folyamatosan a legalacsonyabb hőmérsékleten üzemeljen, biztosítva így az optimális működési feltételek és a lehető legnagyobb energia megtakarítást, ugyanis a kondenzációs kazánok – működési elvükből aódóan – részterhelésen és alacsony fűtési hőmérsékleten üzemelnek a legmagasabb hatásfokkal.

Forrás: Baxi.hu